Deák Bill Gyula

Kezdetek kezdetén...

1948. november 8-án látta meg a napvilágot, Budapesten, Kőbányán. Mindig is Kőbányán élt, a szülei is onnan valóak, talán innen is hozta magával a zenéjével, életével kapcsolatos kemény vonásokat. Apja vasöntödében dolgozott, édesanyja a dohánybeváltó üzemben kereste meg a kenyeret, amit aztán hat felé osztottak, nagy gonddal. Már gyerekként megtapasztalta a kemény életkörülményeket. Zenéjében többször hangoztatja, amit sokan vitatnak és saját maga is elmondta, hogy sokszor nem így volt, gondos családban nőtt fel, szülei jól bántak velük, bár mindenhol akadnak nehézségek, náluk sem volt ez másként. Ez úgy hiszem a legjobb családokban is előfordul. Mikor még gyerekként rótta Kőbánya telepeinek utcáit, nem a zene foglalkoztatta. Focistának készült. Sokan hatalmas tehetségnek titulálták. Akkoriban még másról szólt a foci mint most, hatalmas előrelépések vártak arra, akik bejutottak valamelyik nagy csapatba, és ott helyt is tudtak állni. Őt is ez vezérelte, szeretett volna kikerülni az addigi körülményei közül, más szemmel is meglátni a világot.

Tragédia

Ám a sors közbeszólt, futballozás közben sérülés érte a bal lábát, meg is kellett műteni, úgy tűnt, később megint rúghatja a bőrt a téren, ám egy orvosi műhiba következtében -amit egy tályog okozott, amire az orvosok nem fordítottak kellő figyelmet- amputálni kellett a lábát. Óriási sokként élte meg, elképzelni sem tudta, hogy mi történt vele, hiszen másra nem emlékezett, csak hogy a lábával kell újabb beavatkozást végre hajtani, és miután betolták a műtőbe elaltatták, mikor felébredt, anyukáját és apját látta az ágy mellett zokogni. Nem tudta miért vannak elkeseredve, hiszen eddig minden "jól ment". Ám amikor felhajtotta a takarót, meglátta, hogy levágták a lábát. Azonnal elájult és csak másnap tért magához. A történtek hatására úgy gondolta, neki már nincs ezen világon dolga, amit imádott, fel kell adnia, más lehetősége nincs. Öngyilkosságot kísérelt meg, egy marék erős gyógyszer segítségével, ám szerencsére szülei rátaláltak, és még időben kimosták belőle a gyógyszereket, így mentve meg életét.

...végül jött a zene

Bill elmondása szerint, ma már máshogy látja a történteket, és örül, hogy nem ért véget ott a "film". Sokáig küzdött mély depresszióval, de a zene új értelmet adott neki.

A kőbányai telep házai között lassan megszólalt a zene a kis Bill és új cimborái között.

A szomszédjukba egy roma család költözött. Apjuk zenész volt, és Bill kölcsönbe mindig elkérte a gitárját, azon tanult játszani. Nemsokára felkeltette az érdeklődését azokban az években a legnagyobbaknak számító Beatles, Rolling Stones, Animals slágerei is. Csak később ismerkedett meg a blues-zal, amikor is elment Orszáczky Miklós és Lakatos Béla egyik koncertjére. Angol és magyar blues zenét játszottak a maguk stílusában.

Hatalmas hatással volt rá. Énektanárhoz is járt, de valahogy mind operaénekest szeretett volna belőle faragni, természetesen ez neki nem tetszett, fel is hagyott a tanulással. Mint csiszolatlan gyémánt került a Sztár zenekarhoz, Kőbányán és Pesten játszottak klubbokban. Később mint Jazz zenész került a Napsugár, Wanderers és a Loyd zenekarhoz. Nagyot a Hobo Blues Band lendített a pályafutásán. Erdős Péternek-az akkori lemezgyárak urának- köszönhette a csapatba való belépését.

Első nagyobb koncertjük az Omega egyik turnéján következett be, amikor bejelentették őket előzenekarnak. A siker, mondani sem kell, gyorsan jött. A HOBÓ zenekarba 1979-ben lépett be, és egészen 1985-ig szorongatta a mikrofont a bandában. Az egyik legnagyobb rockoperában, az István a királyban is szerepelt, Torda, a táltos szerepében, majd később Szomjas György filmjében a Kopaszkutyában is feltűnt főszereplőként.

De szerepet kapott többek között az Itt élned, halnod kell, A János vitéz és a Jézus Krisztus szupersztárban is.

Hobó zenekarból való kilépése után szólókarrierbe kezdett, Bill és a Boksz Company névvel meg is alakította saját bandáját, Bencsik Sándorral. Nagy sikereket nem értek el, de mind szerették amit csinálnak, és jól érezték magukat együtt.

1987-ben egy újabb zenekara tűnt fel a színen, Deák Bill Blues Band néven. Európai közönségnek is játszottak többször.

Első lemezét 1984-ben adta ki, Rossz vér címmel. 1986-ban újabb igazi slágereket tartalmazó lemez következett, ’Mindhalálig blues’ nevet viselve, majd 1990-ben jött a ’Bill Kapitány blues cirkusza’. 1993-ban került a boltok polcaira a ’Bűnön, börtönön, bánaton túl’ című lemeze. Már akkor hatalmas sikereket értek el a bandával. Jártak-keltek az országban koncertről-koncertre, a fővárosban majdnem havonta felléptek, dübörgött a rock amerre csak jártak.

Ez után hat évig nem jelent meg újabb album.

1999-ben megjelent a közönség nagy örömére az új slágerekkel megtömött ‘Bort, bluest, békességet’ nevet viselő anyag.

Innentől folyamatos koncertek, fellépések, szereplések tűzdelték Bill és bandája mindennapjait. 2008-ban, hatvanadik születésnapja alkalmából jelent meg (reméljük nem az utolsó lemeze) ’Hatvan csapás címmel’. Ezen összefoglalta munkásságát, éveit, életét, mindent amit szeret és szeretett.

Természetesen nyáron is találkozhatsz vele, többek között a Hegyalja Fesztiválon!

Koncertjei (2010)

Június 12. - Szeged,Sörfesztivál
Június 13. - Békéscsaba
Június 18. - Kazincbarcika
Június 19. - Érd
Június 25. - Tardoskedd (Szlovákia)
Június 26. - Videgrád
Június 27. - Tata
Június 30. - Sopron, VOLT Fesztivál
Július 15. - Hegyalja Fesztivál

Fotó: http://deakbill.ning.com