Jó baci, rossz baci

Manapság a tisztítószerek és a fertőtlenítők olyan szinten beitták magukat hétköznapjainkba, hogy észre sem vesszük, mikor van rájuk tényleg szükség. Az emberek kézfertőtlenítővel a táskájukban kelnek útra és egy metrózás alkalmával akár többször is használják. Vannak akik mániákusan törölnek, mosnak, takarítanak, hogy minimálisra csökkentsék házukban a baktériumok számát és persze olyanok is akik fittyet hánynak mindenre.

Egyik megoldás sem a legcélravezetőbb. Ha koszban élünk, könnyen kaphatunk el fertőzéseket, ezért fontos a rendszeres takarítás. Ha kijövünk a mosdóból, mossunk kezet és mosogassuk el a szennyes edényt is. Ezek olyan alapvető dolgok, melyeket szinte mindenki megtesz.

Viszont vannak, akik átesnek a ló túloldalára. Sokan esnek abba a csapdába, hogyha kisgyermek van a házban, akkor mindent ki kell forralni, le kell fertőtleníteni és persze mielőtt a babához érnél kezet kell mosnod. Hát lehet így is élni, de nem ajánlatos. A gyermekeknek fejlődésük során szükségük van az úgynevezett „jó baktériumokra”. Ezek segítenek kialakítani az immunrendszerünket, és ha kiskorunkban nem érintkezünk velük, valószínű, hogy a későbbiekben könnyebben betegszünk meg.

Tudósok kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik steril környezetben nőttek fel, nagyobb eséllyel lettek asztmásak és allergiásak. Akkor vajon létezik túlzott higiénia? Sokak szerint nem. A kutatásokat megcáfolni viszont nehéz lenne. Az allergia nem velünk született betegség. Bármikor kialakulhat. Nálam akkor jött elő, amikor vidékre költöztünk. Tehát azért mert minden ragyog és patyolat tiszta, ne gondoljuk azt, hogy védve vagyunk mindentől. És ez még nem minden. Vizsgálatokkal bizonyították azt is, hogy a túlzott higiénia hozzájárulhat a felnőttkori szívbetegségek kialakulásához.

Ezek után mérlegeljük, hogy kell-e az a kézfertőtlenítő, vagy feltétlenül szükségünk van arra, hogy naponta felporszívózzunk. Szükségünk van higiéniás eszközökre ezt nem vitatjuk, csak találjuk meg a határt a szükséges és túlzott között.