Újbor Kóstoló
Kedden az idei év újborait kóstolhatjátok, a B épület konferenciatermében, az egyetemi Borklub jóvoltából. A meghívó mellett egy érdekes leírást olvashatsz itt Szent Mártonról, "a bornak bírájáról" és a nevéhez fűződő legendákról. Valamint a Márton napi szokásokról, hiedelmekről is megtudhatsz pár dolgot.
Időpont: 2009. november 17. (kedd) 19 óra
Helyszín: „B” épület Aula - Konferencia terem
Várható ár: 1500-2000.-Ft
"A kóstolón az idei év újborait kóstolhatjátok. Kérünk benneteket, hogy részvételi szándékotokat e-mailben jelezzétek (pitasv@almos.vein.hu).
Szent Márton (316/17? - 397) pogány katonacsaládban született Pannóniában. A család kisgyermekkorában elhagyta el a tartományt, és Páviába (ma Olaszország) költözött. Márton tizenkét éves korában találkozott először a kereszténységgel, amikor jelentkezett hitújoncnak. A mai gyakorlattal szemben a középkor hajnalán a keresztények megkülönböztették egymástól a hitújoncokat (katekumen) és a megkeresztelkedetteket (fideles). Hitújonc ajánlással kerülhetett be a keresztény közösségbe, csak a próbaidő letelte után válhatott a közösség teljes értékű, megkeresztelkedett tagjává.
Márton folytatta a családi tradíciókat és 15 évesen beállt katonának, azonban pár év múlva megkeresztelkedett és kilépett a seregből. Legnevezetesebb jócselekedete is ehhez az időszakhoz kötődik, 334-ben Amiens-ben köpönyegét odaadta egy koldusnak télvíz idején.
A sereg elhagyása után remeteként élt, majd 375-ben Turones-ben (ma Tours, Franciaország) kolostort alapított. A város korábban püspökének választotta, a Márton-napi libafogyasztás és a szent élete pedig ezen a ponton kapcsolódik össze: a szerény Márton a legenda szerint a libák közé bújt el, hogy elkerülje püspökké választását, azonban a madarak gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.
A keresztény egyház kezdetben csak a mártírhalált halt vértanúkat avatta szentté, az egyház megerősödése után változott meg a szokás: a példás életet élő köréből választottak szenteket. Márton az új típusú szentek közé tartozik. Kultuszáról írásos emlékek a 6. századtól maradtak fent, ünnepnapja a temetésének napja, november 11.
A honfoglaló magyarság átvette tiszteletét, születésének feltételezett helyén pedig apátságot emeltek a kereszténység felvétele után.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor.
Forrás: http://www.unnep.eu/kereszteny-unnepek/tours-i-szent-marton.html, http://www.bogacs.com/marton_nap.htm
Kép: internet
Bízunk benne, hogy minden résztvevő, jól fogja érezni magát, és közösen egy újabb lépést teszünk a hazai borok megismerése felé."
a Pannon Egyetem Borklubja
Szerző:
